ChunJi
POV
A nagy
erőlködésbe borzasztóan elfáradtunk, ezért kisebb pihenőt tartottunk, ahol
mindenki visszatért a saját csapatához. Így végre újra L.Joe társaságában
érezhettem magam, azonban feltűnően távolság tartó volt velem és ez egyáltalán
nem tetszett.
Bár
nagyon haragudtam rá és tudtam, hogy mindez Minwoo miatt van azért rosszul
esett, hogy még rám sem néz. Próbáltam másfelé figyelni én is, ezért eltereltem
a szót arra, hogy milyen jó lesz ha megnyerjük a mai napi feladatot és új
szobákat kapunk. Ennek persze mindenki megörült és így nyugodtabban telt el az
a pár perc pihenő.
A
szünet után visszatértünk a próba terembe, azonban most a saját csapatunkban
maradtunk, mivel az edző végre bedobott minket a mély vízbe, mert látni akarta,
hogy a sok gyakorlás után mire is vagyunk képesek.
Annak
ellenére, hogy mennyire rosszak voltunk az elején sokat fejlődtünk, hisz végre
képesek voltunk összehozni egy emberi piramist.
A 100% tagjai persze sokkal gyorsabbak voltak nálunk, ami egyáltalán nem
tetszett, főleg amikor láttam Minwoo elégedett arcát.
Amikor
másodjára is gyorsabban megcsinálták a feladatot kezdtem kissé ideges lenni, de
azonnal elmúlt amikor meghallottam, hogy a managerünk hív minket, hogy ideje
hazamenni és pihenni.
Megköszöntük
az edzőnek a segítséget majd a fiuktól is elköszöntünk, mivel nekik a próba még
nem ért véget. L.Joe persze azonnal Minwoo-hoz sietett, míg én Changbum-ot
kezdtem el ölelgetni, ami persze látszólag neki sem tetszett.
Míg mi
a hazafelé vezető úton voltunk addig a 100% tagjai még nagyban gyakorolgattak.
A gyakorlás mellett azt is megbeszélték, hogy ki lesz az a hat ember aki részt
vesz a feladatban. Mivel Sanghoon és
Changbum valamennyit értenek az akrobatikához ezért ők mindenképpen részt
kellett, hogy vegyenek a feladatban, a többiek azonban kézen állással döntötték
el, hogy ki vegyen még részt a feladatban.
Majd
miután kialakult a végleges csapat még próbálgattak egy kis ideig majd lassan
ők is hazafelé vették az irányt.
Amikor
megérkeztünk haza már mindenki nagyon fáradt volt ahhoz, hogy megvacsorázzon.
Úgy voltunk vele, hogy majd inkább a reggeli nagyobb lesz és több erőt ad
nekünk. Befelé lépkedve a szobába, hallottam ahogy Niel még magyarázkodik C.A.P
–nek, hogy nem is történt semmi lényeges közte és Rockhyun között és hogy csak beszélgettek
meg nevetgéltek.
Mire
beértem a szobába L.Joe már az ágyban feküdt és épp tv-t nézett. Azonnal
befeküdtem közéjük és láttam, hogy ChangJo már rég alszik. Nekem azonban ez nem
ment ilyen gyorsan, mivel nagyon idegesített a tv.
- L.Joe
kapcsold már ki! Szeretnék aludni és nagyon zavar. – mondtam nyűgösen.
- Tényleg? – kérdezte érdeklődően
majd a következő pillanatban fogta a távirányítót és még hangosabbra tette a tv
hangját.
- Igen
tényleg.. de miért csinálod ezt? – kérdeztem értetlenül és álmosan.
- Hát
tudod megszokás.. –
mondta gúnyosan.
- Értem.
Azt hiszem jobb lesz ha ma este inkább
kint alszok –
mondtam határozottan és már fogtam is a kispárnámat és indultam az ajtó felé.
- ChunJi!
Ne menj. Ne haragudj. De reggel és egész nap. – mondta sajnálva azt amit tett.
- Ne
sajnáld. Azt hiszem ez lesz most a legjobb. – mondtam
- De
miért? Gyere már vissza. Így nem fogok tudni aludni. – mondta.
- Nem
lehet. Biztosan Minwoo sem örülne neki ha megtudná holnap, hogy miattam nem
tudtál aludni. – mondtam szomorúan .
- Szóval
már megint itt tartunk. Minwoo – mondta majd visszadőlt az ágyba. Hát akkor azt hiszem tényleg jobb ha kint
alszol. –
mondta dühösen.
Egyáltalán
nem erre a reakcióra számítottam, sőt azt vártam, hogy odajön hozzám és
megpróbál visszatartani a döntésemtől, de ez nem így történt, így az estét kint
töltöttem a kanapén, mivel nem akartam Nieléket sem zavarni. Eléggé fáztam kint
, de nem panaszkodtam senkinek, viszont reggel amikor felébredtem éreztem, hogy
ennek megfázás lett a vége.
Nielék
amikor felkeltek azt hitték, hogy ennyire menni akarok, hogy máris kint ülök a
kanapén, mivel ők semmiről sem tudtak.
Nagyon
mérges és csalódott voltam egyszerre L. Joe miatt, de próbáltam nem mutatni,
azonban aki igazán ismert az azonnal rájött, hogy valami bajom van.
- Hyung.
Mi a baj? Olyan furcsa vagy? – kérdezte a reggelinél Ricky.
- Semmi.
Egyszerűen csak nyerni akarok ma és kész. – mondtam morcosan, lesütött szemekkel.
L. Joe-ra
rá sem tudtam nézni, azonban amikor véletlenül megpillantottam az arcát láttam
rajta, hogy már bánja az egészet.
- Chanhee
beszélhetnék veled egy kicsit? – kérdezte komoly arccal L.Joe.
-Nem
akarok beszélni –
mondtam elfordítva a fejem tőle.
Majd a
feszült helyzetet ChangJo zavarta meg aki megint elaludt és megijedve rohant ki
a szobából, mivel azt hitte, hogy ott hagytuk.
- ChunJi
hyung miért nem ébresztettél fel? – kérdezte dühöngve a maknae.
- Hát
mert… -
motyogtam.. de hirtelen elakadt a szavam mivel nem akartam, hogy tudják a
többiek, hogy mi is történt az este.
- Már
nagy fiú vagy ChangJo, igazán felkelhetnél magadtól is most már. – szólalt meg hirtelen
L.Joe.
Éreztem
hogy védeni akarna de ezzel már elkésett.
- Ne
haragudj ChangJo.Teljesen kiment a fejemből. – mondtam szomorúan a maknae-nak.
Amint
befejeztük a reggelit és a készülődést elindultunk a feladat teljesítésének a
helyszínére.
Az
úton persze nem is beszéltem L.Joe-val sőt most volt először amikor még nem is
mellé ültem a kocsiban. A többieknek azonnal fel is tűnt hogy van valami baj és
amikor Ricky rákezdett volna a cukkolásomra L.Joe azonnal leállította.
Lassan
megérkeztünk a helyszínre ahol a 100% és az MC is volt.
Gyorsan
még bementünk az öltözőbe és átöltöztünk, majd visszaérve a helyszínre
egyre jobban látszott rajtunk, hogy izgulunk.
Az MC
még egyszer elmondta a szabályokat és hogy pontosan mit is kell
csinálnunk, majd újra két különböző cikket mutatott nekünk.
Az
egyik arról szólt, hogy a 100% csapatának sikerült az ami tavaly a 2PM-nek nem,
míg a másik rólunk szólt hogy sikerült egy emberi piramist felépítenünk és
ezzel megdöntenünk a rekordot ebben is.
Elsőként megint a 100% csapata kezdte meg a kísérletet a feladat
teljesítéséhez.
Nagyon ügyesen haladtak és az idővel is nagyon jól álltak azonban az utolsó
akadály kifogott rajtuk. Akárhogy próbálták megcsinálni nem sikerült nekik.
Miközben ők éppen próbálták összeszedni magukat a feladat teljesítésének
próbálása után, mi közben épp azt beszéltük, hogy talán nekünk sikerülhet ha
nagyon akarjuk. Az pedig nem volt kérdés, hogy akarjuk hisz mindegyikünk örült
volna egy új dormnak.
Eszembe jutott, hogy a 2PM csapat tagjai sokkal nehezebbek nálunk és
biztos azért nem sikerült teljesíteniük a feladatot, így hát nekünk még lehet
esélyünk, mert mi sokkal könnyebbek vagyunk.
Ezt a gondolatomat meg is osztottam
a többiekkel akik csak helyeselve bólogattak.
Majd a pihenőnek hirtelen vége szakadt és mi következtünk. Ahogy a 100%
tagjainak úgy nekünk is monitoron mutattak képeket, amiken különböző nehézségű
akrobatikai elemek voltak és nekünk ezeket kellett megcsinálnunk. Minden
feladat teljesítéséhez öt kerek másodpercig kellett abban a pozícióban
maradnunk. A célunk az volt, hogy 4 perc és 15 másodperc alatt mind az 5+1 feladatot
teljesítsük.
Az első teljesítendő feladat a Titanic pozíció volt, amit bár én L.Joe-val
gyakoroltam a legtöbbet most mégis azonnal Niel-hez szaladtam.
Nem szabadott volna, hogy a harag vezéreljen és hogy kockáztassam a nyerési
lehetőségeinket, de egyszerűen nem akartam még látni sem L.Joe-t, nem hogy
hozzá érni és vele megcsinálni a feladatot.
A második feladatban ismét elkerültük egymást, hisz én Niel-el és C.A.P.-el
próbáltam teljesíteni a fealadatot, míg ő a két maknae-val.
A 100% tagjai közben persze megint azért imádkoztak, hogy ne sikerüljön
vagy hogy minél lassabban teljesítsük a feladatokat. Rockhyun le sem vette a
szemét Niel-ről, míg észrevettem, hogy Sanghoon a legtöbbször engem nézett és
ráadásul nem csak ő hisz a tegnapi nap után Changbum is eléggé érdeklődni
kezdett irántam.
A harmadik feladatnál már akaratom ellenére is közel kerültem L.Joe-hoz
hisz először úgy volt, hogy én leszek az egyik aki felemeli, azonban C.A.P-et
is félig fel kellett volna emeljem és azt már nem bírtam.
A próbálkozás közben eléggé megütöttem a kezem de nem szóltam semmit, csak
L.Joe volt az aki azonnal észrevette, hogy megsérültem. Látva, hogy még akkor
is mennyire küzdök, mindent megtett azért, hogy mindenképpen mi nyerjünk.
Azonnal helyet is cserélt velem csak hogy nekem jobb legyen, azonban a nagy
keveredésben ő is megsérült. A harmadik
feladat első próbálkozásra nem sikerült, mert Niel nem bírta a lábamat
megemelni.
Mivel túl hamar engedett le így pont L.Joe-ra estem aki emiatt azonnal összecsuklott
és eléggé meg is sérült a háta, azonban nem adta fel hanem egy mosollyal az
arcán próbálta leplezni fájdalmát.
Ekkor éreztem úgy, hogy egyszerűen nem tudok rá haragudni és hogy akármit
is tesz én attól még nagyon is szeretem.
A következő próbálkozás már sokkal jobban sikerült hisz teljesítettük a
harmadik feladatot is, aminek persze Junghwan egyáltalán nem örült, hisz ennél
a feladatnál ő volt az aki többször is elszúrta az emelést. A negyedik
feladatnál már annyira dolgozott az adrenalin bennünk, hogy első próbálkozásra
sikerült, bár azért én nagyon féltem mivel én voltam legfelül és hát amikor
megcsúszott a lábam azt hittem, hogy azonnal leesek és végem lesz.
Látva, hogy milyen jól haladunk a 100% megint szomorkodni kezdett, Rockhyun
szinte fel sem fogta, hogy milyen gyorsak vagyunk míg Changbum csak mosolyogni
tudott.
Az ötödik feladatnál, amikor C.A.P és Niel felemeltek már annyira fáradt
voltam, hogy annyira reszketett a kezem, hogy csak attól kaptam egy kicsi erőre,
hogy észrevettem L.Joe-t aki szintén küszködött a fent maradásával, ráadásul
neki még a háta is nagyon fájt.
Amint sikerült ezt is teljesítenünk a 100% csapata azonnal kétségbe esett,
még Changbum arcáról is lefagyott a mosoly. Nagyon féltek attól, hogy megint
vesztenek ellenünk. A plusz feladat az egyszerű emberi piramis volt amit mi
könnyen megcsináltunk hisz ez volt az egyetlen amiben biztosak voltunk, hogy
sikerülhet.
A feladatok után az MC azonnal elmondta a végeredményt, ami alapján mi
nyertünk, ráadásul a rekordot is megdöntöttük. Annyira örültem az egésznek,
hogy teljesen elfeledkeztem a tegnapi napon történtekről és azonnal egy nagy
ölelésbe húztam a fiukat. A 100% teljesen el volt keseredve amiért most sem
sikerült nyerniük.
Miután kicsit magunkhoz tértünk a nagy örömtől az MC bejelentette, hogy a
mi cikkünk fog megjelenni, a másik cikket pedig ami a 100%-ről szólt ollóval
szétvagdosta, majd megkérdezte a fiúkat, hogy hogyan érzik ezek után magukat.
Persze látszott rajtuk, hogy mennyire szomorúak, de Rockhyun hamar túltette
az egészen magát hisz tudta, hogy ez csak egy műsor és hogy még rengeteg esélyük
van nekik is nyerni, így inkább egy felhőtlen mosollyal az arcán gratulált nekünk.
Amint észrevették ezt a többiek, lassan ők is kezdték felfogni, hogy nem kell
mindent a szívükre vegyenek és hogy ha kicsivel jobban dolgoznak a
továbbiakban, akkor a következő adásban
már akár ők lehetnek a nyertesek.
A felvételnek azonnal vége is lett és a fiuk odajöttek még egyszer
gratulálni nekünk.
Minwoo azonnal odament L.Joe-hoz és beszélgetni kezdett vele. Mivel ezt már
nem bírtam nézni így gyorsan oda mentem L.Joe hátához és megöleltem hátulról,
amitől ő nagyon meglepődött és csak mosolyogni tudott. Majd Minwoo-t elhívta
onnan C.A.P mivel látta, hogy beszélni akarok L.Joe-val.
Amint elment Minwoo L.Joe felém fordult és megszólalt: - Már nem is haragszol? – kérdezte egy huncut
mosollyal az arcán.
- Tudod, hogy nehezen tudok rád haragudni – mondtam visszamosolyogva.
Tovább akartam volna beszélni vele, de ChangJo hirtelen megszólalt, hogy ideje
hazaindulni.
A kocsiban persze megint mellé ültem mint azelőtt, amikor is arra lettem
figyelmes, hogy közelebb bújik hozzám és megfogja a kezem, majd hozzám fordul
és ezt súgja a fülembe: - Nagyon sajnálom a tegnapit Chanhee.. nagyon hiányoztál
mellőlem az este.
Nagyon örültem, hogy ezt mondja, de azért biztos akartam lenni benne, hogy
komolyan is gondolja.
- Tényleg? – kérdeztem csillogó szemekkel.
- Igen nagyon is hiányoztál.. és úgy sajnálom, hogy olyan
voltam tegnap…. – de nem birta
befejezni mert hirtelen a háta nagyon megfájdult és nyöszörögni kezdett.
- L.Joe jól vagy? Mi fáj? A hátad ugye? – kérdeztem ijedten.
- Honnan tudod? – kérdezte meglepődve.
- Láttam amikor megütötted és kicsit az én hibám is mert
ha jól emlékszem én voltam az egyik aki rád esett. Sajnálom.–
magyaráztam neki.
- Semmi baj hyung nem haragszom, amúgy sem a te hibád.. csak
fáj. – mondta szinte már
könnybe lábadt szemekkel.
- Azonnal kórházba kell vinnünk téged. –
mondtam újra ijedten.
- Nem nem kell… tudod hogy utálom a kórházakat.. nem akarom..
majd otthon pihenek vele és minden helyre jön. – mondta győzködve.
Tudtam, hogy nem fog sikerülni hogy rávegyem a többieket sem és őt sem hogy
kórházba vigyük, így hát belementem abba hogy majd kipiheni otthon. Azért tudta
jól, hogy úgysem fogom békén hagyni és amint észreveszem, hogy rosszabbodik az
állapota azonnal beviszem a kórházba.
Lassan hazaértünk a dormba és egy ünnepi vacsi után mindenki elment pihenni.
Tudtuk nagyon jól, hogy a hét utolsó napján még a hétvége előtt rengeteg
fellépésünk van, viszont legalább a hétvégénk szabad és pihenhetünk.
A vacsi után bementem a fürdőbe és engedtem egy kád teli meleg vizet L.Joe-nak,
majd ráparancsoltam, hogy azonnal menjen és pihenjen egy kicsit a meleg vízben
mert jót fog tenni a hátának.
Ahogy bekísértem a fürdőbe azonnal megszólalt: - Chanhee
nem akarsz beülni mellém? Nagyon örülnék neki ha velem lennél.- mondta kiskutya szemekkel , mivel tudta,
hogy így rá tud venni akármire.
- De hisz tudod hogy a többiek.. – mondtam de megint közbeszólt.
- Nem érdekelnek a többiek, amúgy is tudják, hogy
mi van köztünk, ráadásul ChangJo most úgyis Ricky-t nyúzza.. Niel pedig épp Minsoo-val
van kint az erkélyen. Úgyhogy végre kettesben lehetnénk egy kicsit. –
mondta teljesen beleélve magát a dologba.
- Na jó akkor itt maradok veled de nem ülök be melléd. – mondtam határozottan.
- De miért nem? – kérdezte meglepődve.
- Csak mert szeretném megmasszírozni a hátad és így sokkal
jobban elérem, mintha veled szemben lennék. – kezdtem
el a magyarázkodást.
- Na de Chanhee .. - mondta majd megsimogatta az arcom és gyorsan megcsókolt.- De édes vagy..
de én azt akarom, hogy te is benne légy a vízben. A masszírozást úgyis megoldhatjuk, hogy a
hátamhoz ülsz és akkor eléred a hátam. – mondta furfangosan.
- Na jó de csak mert ilyen szépen kérted – mondtam és már kezdtem volna levenni a
felsőjét, amikor is Ricky verte meg az ajtót.
- Hyung segíts kérlek… ChangJo nem hagy békén és én
szeretnék már aludni. –
nyafogott a második legfiatalabb.
- Mondtam, hogy ez nem fog menni – néztem rá L.Joe-ra akin látszott hogy teljesen
elszomorodott. - Majd máskor folytatjuk.. a masszázst
pedig megkapod a szobában. – magyaráztam neki, miközben ő már a
derekamat simogatta.
- De én szeretném ha… - mondta de a szavába vágtam.
- Majd máskor Byunghun. – mondtam
és megcsókoltam, azonban nem tartott sokáig a csók mivel Ricky már szinte leszakította
az ajtót annyira verte.
Ott hagytam L.Joe-t és kimentem, majd azonnal alvásra parancsoltam az
erőtől túltengett maknae-t, aki persze nem akart hallgatni rám, ezért elkaptam
és a földön kezdtem el csikolni, ameddig Ricky gyorsan visszalopózott a szobájába.
- Naaa hyung fejezd be kééérlek…. Megyek inkább aludni.. – nyögdécselt a maknae a nevető görcse közepette,
ugyanis rettenetesen csiklandós volt pont úgy ahogy én, azonban ő ezt nem
tudta.
Nagy nehezen leszálltam róla és bementünk a szobába, ahol L.Joe-ra várva
pár percnyi várakozás után azonnal lecsukódott a szemem.
Az éjszaka közepén arra keltem fel, hogy ChangJo mellettem fekszik és beszél
álmában, míg L.Joe a derekamat fogva alszik. L.Joe felé fordultam és egy puszit
nyomtam le az arcára, majd a fülébe súgtam:
- Sajnálom, hogy elaludtam de nem felejtettem ám el és
ígérem, hogy megkapod a gyógymasszázst amit ígértem. Majd megpusziltam finom ajkát és hozzábújva visszaaludtam.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Na nagy nehezen meghoztam a folytatást *-*
Ne haragudjatok de nem igazán volt időm eddig hozni.. de most itt van úgyhogy élvezzétek *-*
Aztán véleményezzétek is *-*
További kellemes napot
xoxo